2011 12.30. DTSE éjszakai túra – túraleírás

 

Ágoston-tér, Vincze utca

A Szent Ágoston templom környékén terült el az első pécsi bányatelep. A mai Ágoston téren már a középkorban is állt templom, illetve kolostor. Ezt a törökök vagy lebontották vagy átalakították. A déli falban látható - jelenleg elfalazott - szamárhátíves ablaknyílások árulkodnak arról, hogy ezen a helyen török épület, dzsámi vagy mecset állt. Az Ágostonrendi szerzetesek 1710-ben telepedtek vissza. Rendházukat a tér keleti oldalán építették fel, ma ez a plébánia épülete. A rendház előtt álló török dzsámi maradványainak felhasználásával építették fel templomukat 1712-ben. A külvárosban pusztító tűzvész következtében a templom 1750-ben leégett, de rövidesen helyreállították. A barokk templomot az 1912-es felújítás során eklektikussá formálták át. A restauráláskor kerültek elő a törökkori falmaradványok. Biztos, hogy a jelenlegi vakolat alatt mind a homlokzat, mind a belső tér még rejteget török és talán középkori építészeti részleteket.  A középkori templom, temető és kolostor feltárására 2009 -ben került sor. A kolostor romjai Pécs belvárosában, az egykori történelmi városfaltól keletre helyezkednek el. A lelőhelyet korábban már részlegesen feltárták a teret érintető 1999-es építkezések kapcsán. A templomon kívül 81 sír került elő az épületmaradványokon kívül. A régészeti jelenségek és leletek korok szerinti megoszlása őskori, római kori, Árpád-kori, középkori és török kori volt. A falakon kívül sírok, padlóburkolat, kripták, kutak, modern kori pincemaradványok kerültek elő. Az Ágoston-rendi templom és kolostor alapítását megelőzően a területen már létezett egy Árpád-kori temető, melynek egyik sírjában egy II. Béla kori (1131-41) pénzérmét találtunk. A templomhajó falai számos sírt keresztül vágnak, amiből arra lehet következtetni, hogy azok egy korábbi periódushoz tartoznak, feltehetően az előbb említett 12. századi sírokkal egyidősek. A 13. században épült templom- és kolostor falain kívül más, az említett épületegyüttestől jól elkülöníthető szerkezetű és korú falakat is feltártunk (talán egy korábbi templom romjai). Sajnos a 20. századi építkezések és térátalakítások nagymértékben károsították, sok esetben megbolygatták, megsemmisítették az utókor számára fontos régészeti, információkat.

Valamikor a Tettye patak vize nyílt patakmederben folyt  lefelé D-i irányba. A Vince utcában, s még lejjebb is, a Felső-és Alsómalom utcáknak nevezett részen, malmok álltak. Az idők folyamán kb.1950-60 –tól a természetes vízfolyás egyre nagyobb szakasza került a föld alá csőbe. A Tettye-vidék vizeinek nyomvonala a 2011 decemberében (az EKF program részeként) megvalósult terv eredményeként helyenként a felszínen is követhető. Az újonnan kiépített romantikus úton délről az Ágoston tértől az egykori volt patak mederben illetve, mellette épített „gyilokjárón” lehet felsétálni a patak felszíni forrásához a Tettyére, érintve az egykori malmokat jelképező malomkereket.

Tettye

Pécs felett elterülő kis fennsík, volt bányaudvar. Szath­máry György pécsi püspök XVI. sz.-i nya­ra­ló­jának romjait találjuk itt, mely a török időkben der­vis­kolostor lehe­tett, ugyanis a -tekke- törökül ko­lostort jelent. Innen a terület ma is használatos neve, a Tettye. Más felté­tele­zés szerint pus­ka­po­ros mal­mot épített itt a város, és innen a Tettye német neve: Pul­­werstamm. 1904-ben Han­tos János, ura­dalmi főker­tész elké­­­szí­tette a Tettye első rende­­zési tervét. A romoktól délre, a játszótér mellett találunk rá a Tettyei Mésztufa Barlang egyedülálló geológiai képződményére.A mintegy tízezer éves, laza szerkezetű, vastag mésztufába a Tettye-forrás vize beszivárgott (a  Pintér-kert melletti sziklafalból eredő forrás vize az 1800-as években vízimalmokat hajtott), feloldotta a mészanyagot, és barlangot alakított ki. A járatokat az idők folyamán mesterségesen kibővítették, további folyosókat vájtak ki a hegy belsejében, kisebbfajta labirintusrendszert létrehozva. Egykor ezek a  földalatti üregek lakóhelyként is szolgáltak. Az 1900-as évek elején igazi turista-attrakció volt az akkor  „pokol kapujaként” emlegetett Tettye-barlang, belsejében egy „félelmetes sárkánnyal”. Ez a misztikus, földalatti  üregrendszer 2008 márciusától ismét látogatható, interaktív kiállítás helyszínéül szolgál, ahol megismerhetjük a barlangok világát, a mésztufa-üregek történetét és sok más érdekességet.

A park déli oldalán található Tettye-forrás a Mecsek egyik legismertebb és legjelentősebb karsztforrása, mely nagy vízgyűjtőterülettel rendelkezik. Az első rendszeres vízvezetéket a város 1892-ben építette meg, amikor egy erősebb tífuszjárvány arra indította a város vezetőségét, hogy az addig hiányos csöveket öntöttvas vezetékkel pótolja, és az annak táplálására kiszemelt Tettye-forrás karsztvizét  hasznosítsa. Az egészséges ivóvíz társadalmi jelentőségét jelzi, hogy a tettyei vízművet Ferenc József osztrák császár és magyar király avatta fel.

Tettyei kőkereszt (Havi-hegyi kereszt) (Közép-Mecsek): a Tettye melletti Havi-hegyen ma álló kereszt Rétfalvi Sándor pécsi szob­rász­művész alkotása. A nép ajkán élő legenda szerint egy fiatal pap, akinek meg­tet­szett egy leány, szé­gye­nében leug­rott a meredek szikláról, le­zu­hant a mélységbe, és ott lelte halálát. Ennek emlékére áll fenn a kereszt.

 

Épített pihenőhelyek a Pécs feletti parkerdőben

 

Hamedli-pihenő:

Az Irma-úton a S sáv jelzésen elérhető pihenő a Dömörkapu és a Tettye között. 1910-ben épült pihenőt a Mecsek Egyesület építette Hamedli Gyulának emlékül, amiért halála után vagyonának felét a Mecsek Egyesületre hagyta, és kérésére a turistautat feleségéről Irma-útnak nevezték el.

 

 

 

Lenkei-pihenő:

A Dömörkaput a Tettyével összekötő S és Z— jelzésű Irma-úton található az egyszerű és szerényen megépített kis pihenő. 1934-ben építették Lenkei Lajos újságíró emlékére, aki a Mecsek egyesület örökös tagja volt.

 

 

Flóra-pihenő:

A Dömörkaputól délre induló tanösvény mentén a Vaszari Gyula turistaúton található pihenő és kilátópont. Eredetileg kilátónak épült 1893-ban. Ezt a magaslatot Bertalan-sziklának is nevezik. A Hamerli család építette, névadója Hamerli Jánosné. 2007-ben a PVV Zrt. az eredeti állapotnak megfelelően felújította. Mellette új esőbeállót és pihenőpadokat is elhelyeztek.

 

 

 

Ptacek Viktor-pihenő:

A Dömörkapunál az autóbuszfordulóban található (P jelzés) szép támfalas ülőalkalmatosságokkal ellátott turistapihenő. Hoffmann László tervei alapján 1928-ban állították emlékül Ptacek Viktor banki fiókvezetőnek.

 

 

Szaniszló-pihenő:

Az Állatkert és a Dömörkapu között a kisvasúttal párhuzamosan haladó Balogh Károly úton (P jelzés) található a terméskőből épült pihenő. Dr. Mócs Szaniszló (1862-1904) emlékére építették a pihenőt, aki ciszterci szerzetes, főgimnáziumi tanár, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja volt. A pihenőt 1905-ben a Mecsek Egyesület állítatta.

 

 

 

 

 

 

Roboz-pihenő:

A Mandulásban a Bánffay  Simon út kezdetén a campinggel szemben találjuk a P sáv jelzésű turistaúton. 1934-ben építették mészkőből a Rotary Club felajánlásából és Roboz Imréről a Mecsek lelkes barátjáról nevezték el.

Francia-emlékmű

 

A francia emlékmű Pécsen. Az emlékművet az 1809. június 14-ei győri csatában megsebesült. később Pécsre került, majd itt eltemetett katonák emlékére emelték 1908-ban Zsolnay Miklós javaslatára és tervei alapján. A terméskő alapon álló, 16 méter magas csonkagúla alakú emlékmű a Mecsek oldalában, a város több pontjáról látható helyen került felállításra, 1908-ban. Pilch Andor alkotása, a tetejét ékítő sas Apáti Abt Sándor műve. Anyaga pirogránit, a Zsolnay gyárban készült.

 

Sári-pihenő:

A régi Miléva úton - ma már házak között, de újból jó állapotban látható - a három részre osztott Sári-pihenő. 1928-ban építette Hamerli József a Mecsek Egyesületnek ajánlva, feleségének emlékére. A Z— jelzéstől 100 m-re van, a Tettye irányából a Szőlő utcán felől is megközelíthető.

 

 

Ilonka-pihenő:

A Tettye felett a Z— jelzésű turistaúton találjuk a Mecsek egyik legszebb oszlopos építésű turistapihenőjét padokkal. A Mecsek Egyesület építette 1934-ben Hoffmann László tervei alapján. Dr. Kenessey Aladár sebész terveztette és feleségéről (Szántó Ilonkáról) nevezték el.

 

       

 

Balázs-pihenő:

A Tettyéről, az S jelzésről induló lépcsősor tetején található. A hely kiváló adottságát korán felismerték, a Mecsek Egyesület egyik első épített útja  a Tetye fölötti sziklához vezetett. A névadó, BALÁZS JÓZSEF erdész volt, aki a Mecseknyugati Állami Erdőgazdaságnál lépett szolgálatba, majd a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál dolgozott. 1971-től a Pécs Város erdészeti előadója. Munkaköre a város tulajdonában lévő mecseki és malomvölgyi parkerdők kezelése volt. Épült 2003-ban tervező Szatyor Győző.

 

 

 

Nem érintett épített pihenőhelyek a Pécs feletti parkerdőben

 

László-pihenő:

A  jelzésen elérhető pihenő, melyet Zsiga László  D Mecsek kapu felett a S gyógyszertár tulajdonosnak a Mecsek Egyesület egyik tagjának építették. A pihenőt Hoffmann László tervezte, ami 1926 májusában készült el.

 

 

 

Emil-pihenő:

Bokor Emil (1865-1918) volt kórházi főorvos emlékére épített szép turistapihenő a Mecseki Camping területén a Mandulással szemben. Bokor Emil a Mecsek Egyesület választmányi tagja volt, rendszeresen túrázott. A pihenőt 1919 nyarán avatták fel. Sajnos ma a pihenő magánterület lévén nem megközelíthető, de a Camping kapujából szépen látszik.