Hódmezővásárhely nevezetességei:

Hímzőműhely

Hímzőműhely (Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit kft.)
Elérhetoségek: +3662241058
Hódmezővásárhely, Szent István utca 77.
www.varosellatokft.hu

Vásárhelyi hímzést más néven szőrhímzésnek nevezzük. Virágkora a XVIII-XIX. századra tehető. A hódmezővásárhelyi hímzés alapanyaga kendervászon, amelyet a magyar racka juh gyapjából font és növényi festékkel színezett fonallal varrtak ki.

Jellemző az árnyalt színek használata. Színezése: Régen - rózsaszín, búzavirágkék, aranybarna, fakóbarna, fekete, ritkábban zöld. Egy színnek több árnyalatát is használták. Az árnyalt színek mellett egyszínű kivarrást is alkalmaztak. Ma - a fenti színes fonalak, a négerbarna és a zöld több árnyalata. Öltéstechnikája hamis laposöltés, a hamis csavart öltés, száröltés, kalászöltés, ma pedig horgolással is szegélyezhetők. Motívuma: A vásárhelyi hímzésminták elnevezései paraszti eredetre utalnak: gránátalmás, rózsás, félrózsás, poharas, kelyhes, rózsás-kelyhes, Kristó Erzsók vagy kerek-tulipános, Varga Mari minta, tulipános, pillangós, stb. Ma már több, mint 28 féle motívumot alkalmaznak (pl.: napraforgó, tulipán, rózsa - fél rózsa, egész rózsa, tüskés rózsa, buzogány, szamártövis, szív, gránátalma. kelyhes, poharas, pillangós, madaras minták, stb.) Alkalmazása: Régen - párnavégek, lepedők, falvédők. Ma - blúzok, ruhák, falvédők, terítők, futók, díszpárnák, függönyök, díszdobozok, stb.

Belvárosi Fazekasház

http://www.utazzitthon.hu/images/latnivalo/mtzrt/4_50883/Belvarosi%20Fazekashaz%202.JPG  Elérhetoségek: +3662233666 fazekashaz@vnet.hu
Hódmezővásárhely, Lánc utca 3.

Kiállítóhely: Hódmezővásárhelyi fazekasság: csúcsi, tabáni, újvárosi stílusok, a XVIII-XIX. század felújítása és bemutatása. Műhely: munkafolyamatok bemutatása.

Csúcsi Fazekasház

http://www.utazzitthon.hu/images/latnivalo/mtzrt/4_42826/54-1.JPG  Elérhetoségek: +3662533317
Hódmezővásárhely, Rákóczi utca 101.
Vékony Sándor fazekasmester egykori műhelyében berendezett népi ipartörténeti kiállítás.

Árvízvédelmi kőfal

Árvízvédelmi kőfal  Elérhetoségek: +3662249350 hodmezovasarhely@tourinform.hu
Hódmezővásárhely, Kossuth tér

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után kezdtek hozzá a város körüli körtöltés kiépítéséhez. Észak felől földből 17,5 km, a déli részen téglából egy 3 km hosszú gátfalat emeltek.

Az egykori Hód-tó partvonulatát követő kőfalon négy kocsi és kilenc bolthajtásos gyalogos lejárót vágtak. A gyalogos kapukból csak néhány maradt fenn. Az árvédelmi fal városképi jelentőségű építmény. A Bocskai utcától a Tarján végig húzódó, népies nevén "kőfal" az alföldi városok között egyedülálló látványosság.

Alföldi Galéria (Ógimnázium)

http://www.utazzitthon.hu/images/latnivalo/mtzrt/4_50820/12-1.JPG
Elérhetoségek: +3662245499
tjm@tjm.hu
Hódmezővásárhely, Kossuth tér 8.

Emeleti részen (állandó kiállítás):Tornyai J. Rudnay Gy. Koszta J. Aba Novák V. tájképei. Földszinti részen: időszakos kiállítások

A 1960-as években merült fel egy önálló galéria felépítésének gondolata a vásárhelyi és az alföldi képzőművészet széleskörű bemutatására. Az 1970-es évek végén megüresedett az egykori Ógimnázium emeleti része. Az elodázhatatlan felújítási munkálatok befejeztével 1985. szeptember 30-án nyílt meg az Alföldi Galéria a nagyközönség számára.
A galéria 1945-ig ad áttekintést az Alföld festészetéről és szobrászatáról. A folyósón Medgyessy Ferenc terrakottái sorakoznak. Az első teremben a 19. század magyar festőinek képei láthatók, többek között: Bihari Sándor, Fényes Adolf, Gosztonyi József, László Fülöp, Lotz Károly, Mednyánszky László. Három terem mutatja be Tornyai János művészetét. Itt találjuk a Juss, Vihar, Gémeskút, Csokorkötő című képeit. A képeket Pásztor János két bronz szobra egészíti ki.
A további termekben Aba Novák Vilmos, Darvassy István, Endre Béla, Iványi Grünwald Béla, Kallós Ede, Koszta József, Nagy István, Rudnay Gyula, Szabó Iván, Tóth Menyhért, Vaszary János művei sorakoznak. A sort Izsó Miklós Búsuló juhásza zárja.
Az egykori református főgimnázium klasszicista épülete 1820 és 1822 között épült. Tetejére kis harangtorony került. 1882-1883-ban nyugat felé eredeti stílusában kibővítették. Az emeleti ablakok félköríves, a földszintiek - a középső kivételével - egyenes záródásúak. A szintek között díszített párkányzat fut végig. Az 1897-es ismételt átépítéskor a harangtornyot lebontották. Az Ógimnázium nevet az új gimnáziumi épület felépítése után, 1897-ben kapta. A homlokzat márványtáblái az építésre vonatkozó adatokról tájékoztatnak.
Belépők: felnőtt: 400 Ft; nyugdíjas: 200 Ft, 65 év felett, diákoknak, pedagógusoknak ingyenes!

Ótemplom

Ótemplom  Elérhetoségek: Hódmezővásárhely, Kossuth tér
Az egykor Hód-tó partjához közel álló vályogtemplom elé 1713-1714-ben kőtornyot emeltek. A torony a harang elhelyezése mellett védelmi szerepet is betöltött. Innen figyelték az ellenség, az árvíz jöttét, innen észlelték a tüzeket.
A főbejárat fölötti kőtáblán bibliai idézettel a város címerét és a város elöljáróinak neveit helyezték el.
A barokk stílusú templomhajó igazodva a torony építészeti megoldásához, 1721 és 1723 között készült el, kivitelezését Helbing János budai építőmester végezte.
A templom belső berendezését 1731-ben gyulai asztalosok készítették. Az ülőpadokat, az űrasztalát, a szószéket festéssel díszítették, a karzat mennyezetét is fakazetták borították. 1889-ben, amikor már megszűnt a kőkerítés védelmi szerepe, északi oldalán lebontották, helyébe hamarosan felépült a templombazár. Helyiségeit főként műhelyek és üzletek céljára adták bérbe. A bazársort sajnálatos módon 1961-ben lebontották. A templom becses ereklyéi: 1749-ből való ezüst keresztelő kanna, 1761-ben készült ezüstkehely.

Görögkeleti templom

Görögkeleti templom  Elérhetoségek: Hódmezővásárhely, Szántó Kovács János utca 7.
A 17. század második felében a török elől menekülő görögök a városban is letelepedtek. Az 1783-ban elkészült épülethez csak 1806-ban állítottak tornyot.
Az egyhajós barokk templom nyugatra néz, az oltár a toronybejárattal szemben helyezkedik el. Aranyozott, faragott ikonosztáza (1786 körül) copf és későrokokó elemekkel díszített. Az itt látható ikonok nagy része nem helyi alkotás, hanem a Balkánról származik A templom legértékesebb ikonját, Szent Naum képét biztonsági okokból Szentendrére szállították.
Mária-trón, a Püspök-trón, a különösen gazdagon díszített Királykapu, a tölgyfából készült padok a magyar copf stílusú bútorművesség jeles alkotásai.
Kegytárgyai közül a legbecsesebb a Velencéből származó (1770-es évek) görög nyelvű és az 1704-ben Moszkvában kiadott egyházi szláv nyelvű szertartáskönyv.

Zsinagóga

Zsinagóga  Elérhetoségek: Hódmezővásárhely, Szent István tér

Az 1834-ben lakóházból átalakított imaház helyett 1852-1857-ben Busch Miklós új templomot építetett. A szegedi Müller Miksa tervei alapján 1906 és 1908 között alakították mai formájára. Az előkert megfelelő rálátást biztosít az épületre.
A mór stíluselemeket is felhasználó eklektikus, impozáns térhatású templom jellegzetes szecessziós díszítésű. A bejáratot óriásivá növelő köralakú üvegablak uralja a homlokzatot, melyet hármas ív zár, kőtáblával a tetején.
A két oldalon emelkedő Dávid-csillaggal díszített kupolák sajátos egyéni jelleget kölcsönöznek az épületnek. A szobordíszeket Balla József készítette. A templombelsőbe narthexen (előcsarnok) keresztül léphetünk, ahol a karzat mind a négy oldalon körbefut.
A frigyszekrény mögött van a kórus karzata.

Belvárosi Katolikus Templom

http://www.utazzitthon.hu/images/latnivalo/mtzrt/6_76749/42.JPGElérhetoségek: +3662241701
Hódmezővásárhely, Andrássy utca 11.
A városban a 18. századig kevés volt a katolikusok száma. Szilárd téglatemplomuk 1752-1758 között épült fel barokk stílusban. Az újabb katolikusok betelepülése után 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján két oldalhajóval bővítették. A főbejárat fölött a Gróf Károlyi család címere látható. Ajtói és ablakai fölött hajlított párkánydíszek vannak, belsejének dongaboltozata pilléreken nyugszik. Imson János pesti művész alkotása az eredeti barokk főoltár és szószék. A mai főoltárt 1873-ban vásárolták a bécsi világkiállításon. A Szentháromság képet 1954-ben restaurálták. A Sz Istvánról és Sz Imréről mintázott festett szobrokat Inzám János készítette. A két gyóntató fülke dörzsölt tölgyfa anyagú, félhenger alakú, a 18. század végén készültek. Budai mester alkotása a korai copf díszítő elemeket felhasználó ezüst navikula (hajó alakú edény) és füstölő (1803). A 18. századi gyertyatartók aranyozott keményfából valók, falikarjaik virágrozettából kihajló "S" idomokból összeállítva. A liturgikus térrendezés 1967-ben, a külső és belső restaurálás 1975-ben és 1978-ban történt.