Vásárhelyi - Bréda Kastély

5743 Lőkösháza, Bréda major GPS:46.447793 21.239147     

Hétfőtől - péntekig: 12:00-18:00

Hétvégén és ünnepnapokon: 10:00-18:00

Hétköznap délelőtt: csoportos bejelentkezés alapján (minimum 10 fő)

Fényfestészet-épületvetítés: Hétfőtől - vasárnapig 18:00-tól
Szeptember 1-től FŰTÖTT NÉZŐTÉRREL!

A kastély a hét minden napján látogatható hétköznap 12 órától, hétvégén délelőtt 10 órától este 18 óráig, tárlatvezetés kb. 30-40 percenként indul mely árát tartalmazza a belépőjegy, az utolsó tárlat este 17:30-kor indul!

Vásárhelyi - Bréda Kastély




Információ és elérhetőség: +36 30/963-3088

info@bredakastely.hu
január 2014
Kastélytörténet
Lőkösháza község Békés megyében a román határ mellett, a megye délkeleti részén a gyulai kistérségben található Elek városától 14 km-re.
Lőkösháza pusztáról először 1420 körüli időszakban tesznek említést, ez a rész az akkor még mocsaras lápos ingoványos területe az Alföldnek.


1725 s-ben III. Károly király Edelspacher Zsigmondnak adományozta e területet, a puszta ekkoron még szinte teljesen lakatlan és néptelen.
A XVIII. század végén a földterület Banhidy család birtokában került, leányuk Banhidy Anna lett kézdy- Vásárhelyi Vásárhelyi János felesége.
1806 körül a mocsarak lecsapolása után a megmaradt homokdombra épült fel a Vásárhelyi kastély.
A kastély Magyarországon, sőt Közép-Európában egyedülálló palladieszk, négy timpanonos, toszkán oszlopos kastély.
A kastélyt kézdy - Vásárhelyi Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja, királyi tanácsos építteti 1806 körül vélhetően anyósa tiszteletére.
A kastély az olaszországi vicenzai Villa la Rotonda utánérzése , klasszicista stílusban épült és immár felújítva áll impozánsan az Őt körül vevő őspark közepén.
A kastélykertben épült fel 1810 körül a Szent Anna kápolna és családi kripta az akkori tulajdonosa Vásárhelyi Albertné Brünek Judithnak köszönhetően, s lebontásáig majdnem 120 évig állt a kastély parkjában az öreg tölgyfák két sora között.
A kastély története szorosan kapcsolódik a történelemhez, hiszen a közel 200 esztendő alatt az örökösök és tulajdonosok számos és jeles tettel és cselekedettel írták be magukat a térség történelmébe.
A kastély a mai nevét utolsó tulajdonosáról gróf Bréda Viktorról kapta aki 1938-ban halt meg a kastély falai között.
A Vásárhelyi - Bréda kastélyt 1948 után államosítják.
A kastély tetőszerkezetének leégése után nagy részben átépítik a falai között laktanyát, magtárat, szárítót, üzemi konyhát, irodát és Tsz központot is működtettek a több évtized alatt.
1965- ben a kertben álló Szent-Anna kápolnát lebontják a kriptában lévő csontokat egy közös sírba helyezik el a községi temetőbe.
A kastély állapota az évek alatt rohamosan romlott, falai az enyészet martalékává váltak az idő vasfoga mély nyomokat hagy a falakon és 1980 körül a kastélyt életveszélyessé nyilvánítják.

A kastély épülete felújítás előtt - 2008
Hosszú évekig áll az épület lakatlanul, de 2009 - ben az új tulajdonosai önerőből megkezdik a kastély felújítását.
2011-ben indult el a kastély teljes rekonstrukciós felújítása Európai Uniós forrás segítségével, a felújítás 2012 december végére fejeződött be.

A felújítás
Az újjászületett lőkösházi Vásárhelyi- Bréda kastély mára teljes pompájában büszkén áll az őt körül vevő kertben ,és számos érdekességet,attrakciót tartogat az ide látogatók számára.

A körösök vidékén a hamisíthatatlan alföldi táj végtelennek tűnő messzeségében, egy kerek erdő közepében méltóságteljesen áll a háborítatlan csendben a szemet rabul ejtő Vásárhelyi-Bréda Kastély.
Az igényesen felújított lökösházi Vásárhelyi-Bréda kastély és a csodálatos mediterrán hangulatú kastélyparkja egyedi és különleges programokkal várja a látogatókat.
A kastély klasszicista stílusban 1806. körül épült, építtetője kézdy-Vásárhelyi Vásárhelyi János, Arad -Csanád vármegye alispánja volt.
A több mint 200 éves fennállása óta a történelem vasfoga igencsak megtépázta az épületet, valamint a hozzá tartozó ősparkot.
Mégis sikerült megmenteni a végleges pusztulástól, a felújítás után mára az ódon falakon belül közel 500 nm -en kiállítótér és látogató központ működik.

Az épületben a modern technika vívmányainak segítségével számos különleges és érdekes megoldás kápráztatja el a látogatókat.

Kastélykert
Bréda kastélypark
Az Alföld "tengersík vidékén"- ahogy Petőfi jellemezte egykoron az unalmasnak tűnő tájat - van egy csodálatos sziget, mely messziről jelzi az utazónak, hogy érték lakozik benne. Aki Gyuláról délnyugati irányba, Eleken át Lökösháza felé autózik, hamar felfigyel a sík tájból kiemelkedő erdőcskére, mely nem más, mint a Bréda-kastélyt övező őspark.
A mintegy 8 ha-on elterülő park históriája szorosan összekapcsolódott a lökösházi puszta, majd a mintegy 200 évvel ezelőtt épített kastély történetével. A kastélyparkot az itt található őshonos és más földrészekről betelepített, elsősorban erdőspusztai növénytársulásra alapozták megálmodói.

A máig megmaradt, tökéletes egészségben pompázó kocsányos tölgy matuzsálemek, a szürke nyár, mezei juhar idős egyedei a legszebb díszei a parknak. A kertben díszlik több olyan faj is, mely nem honos, de a korabeli kastélyparkokban közkedveltségük okán kivétel nélkül megtalálhatók. Méteres törzsű platánok, eperfák, nyugati ostorfák és vadgesztenyék díszlenek meglepő méretű fehér akácok és feketefenyők társaságában.

A parkban a korabeli utakat cserjeszegély kísérte, mely még nyomokban ma is megtalálható. A cserjék a kert színpompáját voltak hivatottak biztosítani. Nagy tömegben használták az orgonát, jezsáment, fagyalt és az egybibés galagonyát. Talajtakaróként közkedvelt volt a mahónia és a borostyán. Itt-ott még fellelhetők fává cseperedett idős bukszusok.

A XIX század elején, a reformkorban a magyar érzelmektől fűtött arisztokrácia nem csupán szavakban juttatta kifejezésre politikai nézeteit, hanem igyekezett azt egyéb külsőségekben is megjeleníteni. A francia barokk kertművészettel egy időben Angliában újfajta felfogás nyer teret. A barokk pompája és merev szabályossága idegen lett az új főúri ízléstől, közelebb állt hozzá a természet festőiessége.
Ennek hatására alakult ki a 18. század folyamán az angol jellegű park, melyből a francia és a bécsi barokk ünnepélyessége száműzve lett. Angolkertben már nem csak az épület uralkodott, hanem a természetet utánzó mesterséges táj, mely betelepített növényzetével igyekezett a kastély köré sűríteni a természetet.
A Kastély megújulásával a kert is befejezte csipkerózsika álmát. Nagy Ágnes és Zámbó András kertészmérnökök tervező és kivitelező munkájukkal a kert korábbi értékeinek megtartásával 21. századi, mai kor funkcionális és esztétikai elvárásainak egyaránt megfelelő "oázist" varázsoltak a kastélyt övező dimbes-dombos területen. Két hektár intenzív gyep telepítése, szilárd burkolatú kerti utak létesítése mellett több száz olyan lombhullató és örökzöld cserje és fa, lágyszárú dísznövény, továbbá az elmúlt évtizedekben kivágott fakülönlegesség került pótlásra, melyek a meglévőkkel együtt egy jövendő arborétum alapjait jelentik. Számtalan buxus, boróka, tuja, fenyő, cédrus mellett a galagonya és rózsák - a ház néhai asszonyainak kedvenc növényei - is a kert ékei lettek.

A korszerű öntözőberendezésnek köszönhetően lehetőség lett színpompás és illatozó egynyári ágyások létesítésére.
A kert növényállományának megújulása mellett a pihenőparki funkciók szükséges kellékei is a kertbarátok célját szolgálják, dekoratív és kényelmes padok, kerti pagodák, sziklakertek, színpompás ágyások közt sétálgathat a kertbe látogató.