Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként - mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark látogatóközpontja a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda, melynek látogatóbarát fejlesztése 2010-ben fejeződött be. új kiállításokat rendeztek be, és a Körkép is új látványelemekkel bővült. A főbejárattól balra kanyarodva érhetjük el a központi múzeumépületet, a Rotundát.
Április 01 - október 31. (nyári nyitva tartás)
Emlékpark: kedd-vasárnap: 10.00-18.00, hétfő: zárva
November 01 - március 31. (téli nyitva tartás)
Emlékpark: kedd-vasárnap: 10.00-16.00, hétfő: zárva
A téli időszakban a skanzen épületei, a Csete-jurták, a Gátőrház, az Útkaparóház és az Erdészház zárva tartanak. A Nomád park meghirdetett szolgáltatásai ezen időszak alatt szünetelnek. A Feszty-körkép és a Rotunda kiállításai megtekinthetőek. Nyitva tartási időben az Emlékpark külső területein sétát tehetnek Látogatóink.
Feszty Árpád: A Magyarok bejövetele
A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép a festői eszközök, a művészi fantázia segítségével és nézői képzelőerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-tol 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajeleneteket Vágó Pálnak köszönhetjük.
1. A Feszty-körkép megtekintése időponthoz kötött, látogatásához előjegyzés szükséges.
Előjegyzés (munkanapokon 08.00-16.00): +36 62 275 257 (mellékek: 103, 104, 121), +36 62 275 133 (mellékek: 103, 104, 121)+36 30 982 3117
2. Nyitva tartási időben (szezonban hétfő kivételével 10.00-18.00 (16.00) óráig, első csoport indulása: 10.30, utolsó csoport: 17.30, (15.30)30 percenként indulnak látogatói csoportok
3. Előjegyzés esetén legalább fél órával a Körkép látogatásának időpontja előtt szíveskedjenek átvenni a jegypénztárnál belépőjegyeiket.
4. A festmény megtekintésére kb. fél óra áll vendégeink rendelkezésére. A Körkép jeleneteit ismertetőszöveg és fénynyaláb mutatja be
5. A kiállítótér befogadóképessége korlátozott, ezért - biztonsági okokból - egy időben meghatározott létszámú csoportok tartózkodhatnak a Körképnél.
Emlékpark, rotunda : 1700,-Ft
Feszty-körkép : 1700,-Ft + 1300,-Ft = 3000,-Ft
Panoptikum : 800,-Ft
A Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény (skanzen) a mai Csongrád megye népi építészetét és 19-20. századi agrárnépességének életmódját mutatja be. A gyűjtemény tervezése 1973-ban, telepítése 1979-ben kezdődött. 1992-ig 6 tanyai, mezővárosi, illetve falusi telek, 3 közösségi épület(iskola, olvasókör, községháza), 4 kisipari műhely, 1 szélmalom és néhány más épület telepítésére került sor.
Az Erdő és ember állandó kiállítás tíz fából készült jurtaszerű - a honfoglaló magyarok világára emlékeztető - pavilonban található, amelyekkel szemközt egy kis kéttornyú ökumenikus kápolna áll. Az épületeket Csete György és Dulánszky György tervezte. A pavilonok két ötös blokkra tagolódnak. A tíz pavilonban - Magyarországon egyedülállóan - az erdo (a fa) és az ember kapcsolatát bemutató kulturtörténeti kiállítás tekintheto meg. Az első három pavilonban az erdő kialakulását és Magyarország erdőit láthatja a nézo. Majd a két egymásba nyíló egységben a hazai erdőzgazdálkodás története következik.
A fősétány végén kialakított dísztéren található az 1896-ban emelt, klasszicizáló Árpád-emlékmű, melynek alkotópárosa Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász. Az 1997-98-ban újrafaragtatott szobor (Buzár Károly a szobrász) hatásos háttérdíszlet a nemzeti ünnepek ceremóniáihoz, s más rendezvényeken. Névadója is lett a falu hagyományos népünnepélyének: a régebben szeptember első vasárnapján tartott összejöveteleket ma is emlegetik - szobori búcsúként - Ópusztaszeren. (Az Árpád-emlékmű mészkőtestének zugaiban apró páfrányka zöldell. Érdekesség, hogy a Vereckei-hágó környékén is él e faj.)
A jelenleg is folyó ásatások 1970-ben kezdődtek Dr. Trogmayer Ottó vezetésével. A korábban feltárt, középkori harangöntő gödör alján csaknem hiánytalanul megtalálták egy középkori harang öntőformáját (2118 darabban!). A Vályi Katalin régész vezette feltárás (1993) után az MTA Régészeti Intézetében M. Glattfelder Lúcia restaurálta az öntőformát, s ennek köszönhetoen az emlékpark újabb, ritkaságszámba menő értékkel gazdagodott: Máté István szobrászművész és Makk József kohómérnök ugyanis 1997 nyarán ujra kiöntötte a féltonnás bronzharangot. Püspöki fölszentelése óta a romkert új dísze a Szent Gellért-harang.