3. nap RIVA DEL GARDA - VARONE VÍZESÉS - LEDRO TÓ- PANORÁMA ÚT - RIVA DEL GARDA  kb: 50 km

VARONE VÍZESÉS (Cascata del Varone)
A Garda-tó közelében, Riva del Gardától 5 km-re lévő vízesést 1874-ben nyitották meg. A vízesés teljes magassága 98 méter.
A gyönyörű vízesést sok híresség megcsodálta, köztük Thomas Mann is, aki gyakran járt Rivában, 1901-04 között és 1901 telén látogatta meg a vízesést. A látvány annyira lenyűgözte, hogy leghíresebb regényébe, a Varázshegybe is belefoglalta:
"Még egy utolsót kanyarodott az út, és szabad kilátás nyílt az áthidalt erdős szakadékra, amelyben a vízesés lezuhogott; s amikor meglátták, a hanghatás is elérte csúcspontját - pokoli volt a lárma. A víztömegek egyetlen tömör kataraktában zuhogtak lefelé függőlegesen, jó hét-nyolc méter magasságból és tekintélyes szélességben, azután fehéren tajtékozva rohantak tovább a sziklákon. Iszonyú lármával zuhogtak alá, amelyben a zajnak mindenféle fajtája, minden lehető hangmagasság keveredett. Volt benne mennydörgés és sziszegés, üvöltés és kurjongatás, harsonaszó és recsegés, dobpergés és harangszó; az ember majd elalélt. Kirándulóink a zuhatag közvetlen közelébe léptek a síkos sziklatalajon, nyirkos lehelet, vízpermet, pára burkolta be őket.."
A Felső-barlangig 115 lépcső vezet fel: útközben hihetetlen gazdag a botanikus kert vegetációja, a vízesésnek köszönhető sajátos mikroklíma miatt sok különleges növény virágzik
A Felső-barlang (Grotta Superiore) bejárata egy 1870-ben kivájt alagút. A barlang-szurdokban durván dübörög a vízesés.
Belépődíj: 6 euró Nyitva tartás: 9-18 Esőköpeny ajánlott
KACptalA!lat a kA?vetkezA‘re: „varone vA­zesACs” 1_52.jpg

LEDRO-TÓ
Érdemes ellátogatni a csodálatos Lago di Ledróhoz is, amely talán a leggyönyörűbb hely a tó környékén. A lélegzetelállító szépségű, idillikus, háborítatlan, csodálatos hegyekkel körülvett öbölben fekvő kristálytiszta tónál csendben, nyugalomban is részünk lehet, és persze lehet fürdeni is. A sétálás és kerékpározás mellett vizibiciklit is kölcsönözhetnek és onnan csodálhatják meg a vízi madarakat és halakat, amiket a csónakból jól látni. A sekélyebb részeknél szépen lelátni a tó aljára. A tó vize nagyon tiszta, a strand rendezett, aprókavicsos, fürdésre csábító. Nyáron frissítőket árulnak a strandon és úszómesterek ügyelnek a vendégek biztonságára. Nyáron a víz hőmérséklete 21°C - 24°C. 
Egy természetes medence , mely tipikusan hegyvidéki konformációval rendelkezik (morainikus eredetű), amely 655 méteres magasságban ugyanolyan nevű völgy közepén fekszik . A hosszú és szabálytalan profilú víz (2,8 km hosszú és 1,5 széles) egy csepp kék a hegyek és a rétek intenzív zöldje között.
Itt is, Molina városának közvetlen közelében, a Múzeum mögött van egy őskori település . Egy nagyszerű falu gólyalábas, amely itt húzódott, mintegy 4000 évvel ezelőtt (a második évezred elejétől BC-ig lakott 1300-ig Kr. E.), 4500 négyzetméteres területen. A Ledro-tó őskori településeit 1929-ben véletlenszerűen fedezték fel egyes ásatási munkák során, hogy megpróbálják kihasználni a vizet vízerőművekben.
Ezután 10 000 cölöp lépett fel, még mindig a vízben. Ott maradtak és bekerítettek (a közvetlen hozzáférés tilos). A cölöpökön túl egy 5 méter hosszú kenu maradványait is találták.
KACptalA!lat a kA?vetkezA‘re: „ledro tA3” KACptalA!lat a kA?vetkezA‘re: „ledro tA3”  KACptalA!lat a kA?vetkezA‘re: „ledro tA3”

PANORÁMA ÚT
Sentiero del Ponale (Ponale út): Egy Garda-parti nyaralás csúcspontja. A Riva del Gardát a közeli, a Garda-tónál jóval kisebb Ledro-tóval összekötő út 1848 és 1851 között épült. A valamivel több, mint 10 kilométeres út, olasz-osztrák határvidékről lévén szó, hamar hadászati jelentőségre tett szert. Az I. világháború végétől, amikortól már a Brenner-hágó választja el Olaszországot Ausztriától elveszítette katonai jelentőségét. Viszont annál fontosabb lett a turisták számára. Amikor a nyolcvanas, kilencvenes években az akkor már több mint száz éves út nem bírta a megnövekedett autóforgalmat, több lépcsőben, új összeköttetés épült a két tó között - a kirándulók és a biciklisek legnagyobb örömére. Azóta csak az övéké a pálya, amelyet Churchill méltán nevezett a világ legszebb útjának.
A panorámás út egyike azoknak, akik lélegzetet adnak. Ez egy mászás, amely az élő sziklára vájt, a Rocchetta-hegy oldalán. Az út mentén számtalan erőd és alagút látható az osztrák-magyar uralom és az első világháború idejéből .
Ezen a del Ponale utcán épült Giacomo Cis 1851-ben tervezte meg. 4 kilométernyi kanyargós kanyar van, amelyek felkelésükkor a Garda-tóra néző látványos és látványos látványt nyújtanak. Bizonyos módokon hasonlít az Amalfi-partra. Az alagutak követik egymást, miközben a túlnyúlások mélyebbé és mélyebbé válnak. A Ponale út végén az ember tovább mászik, miközben az azonos nevű patak odakint kigyullad itt és ott a sziklák között. Biacesa, Pre és Molina falvak elhaladása után eléri a Lago a Ledro-t .
Egy természetes medence , mely tipikusan hegyvidéki konformációval rendelkezik (morainikus eredetű), amely 655 méteres magasságban ugyanolyan nevű völgy közepén fekszik . A hosszú és szabálytalan profilú víz (2,8 km hosszú és 1,5 széles) egy csepp kék a hegyek és a rétek intenzív zöldje között.
Itt is, Molina városának közvetlen közelében, a Múzeum mögött van egy őskori település . Egy nagyszerű falu gólyalábas, amely itt húzódott, mintegy 4000 évvel ezelőtt (a második évezred elejétől BC-ig lakott 1300-ig Kr. E.), 4500 négyzetméteres területen. A Ledro-tó őskori településeit 1929-ben véletlenszerűen fedezték fel egyes ásatási munkák során, hogy megpróbálják kihasználni a vizet vízerőművekben.
Ezután 10 000 cölöp lépett fel, még mindig a vízben. Ott maradtak és bekerítettek (a közvetlen hozzáférés tilos). A cölöpökön túl egy 5 méter hosszú kenu maradványait is találták.
KACptalA!lat a kA?vetkezA‘re: „ponale Aot” KACptalA!lat a kA?vetkezA‘re: „ponale Aot” BringatAora a Garda-tA3 kA?rA?l