Posztócsarnok
Júliusi körutazás Lengyelországban
Idén júliusban egy nagyobb lélegzetű Lengyelországi túrán vettünk részt.
A túrát a Dél-Dunántúli Távközlési Sportegyesület szervezte, a 21 résztvevővel. Az egyesület éves rendszerességgel szervez kisebb-nagyobb túrákat, kirándulásokat.
A lengyelországi utazás Pécsről indult a kora reggeli órákban. Szlovákián keresztül egyenesen Krakkóig vezetett az út első szakasza. A történelmi belvárosban egy kiadós sétán a résztvevők megtekintették többek között a 14. században épült Wawel erőd maradványait, az Európa legnagyobb piactereként elhíresült Posztócsarnokot, illetve a gótikus stílusban épített Mária-templomot.
Posztócsarnok
A második napon Auschwitz-Birkenau volt az első állomás. Az 1940-45 között itt működő náci koncentrációs tábor 1979-ben lett a Világörökség része. A barakkok, a megerősített falak, a szögesdrótok, az őrtornyok, a gázkamrák, a kemencék emlékeztetnek ma is arra a népirtásra, ami a táborban zajlott a II. világháború alatt.
Auschwitz-Birkenau
A koncentrációs tábor bejárását követően Czestochowa volt a következő megálló, amely a világ egyik legfontosabb zarándokhelye. Az itt található méltán híres Fekete Madonnát, mely a Jasna Gora-i kolostorban található, évente 4-5 millióan keresik fel. A nap zárásaként Lodzban, a divat és film fővárosában pihenhették ki a kollegák a tartalmas nap fáradalmait.
A harmadik napon Varsó felé folytatódott a túra. Útközben a főváros közelében elhelyezkedő Wilanów Kastélyt tekinthették meg a résztvevők. A kastélyt III. János király építtette. A kastély barokk stílusban épült, hatalmas francia kerttel és angolparkkal. A Varsóba érkezést követően a világörökség részét képező óvároson kívül lehetőség volt megtekinteni a Királyi Palotát és a Tudomány és Kultúra Palotáját is.
Wilanów kastély
A következő napon a Mazúri tóvidék, Olsztynek majd Mikolajkit voltak a célállomások. Európában nagyon kevés ország büszkélkedhet annyi tóvidékkel, mint Lengyelország. A tóvidék magába foglalja az ország két legnagyobb tavát, a Sniardwyt és a Mamryt. Olsztynekben a 40 hektáros területen elhelyezkedő Szabadtéri néprajzi múzeumot tekintette meg a csoport, ahol számtalan látnivaló fogadja a turistákat. (Korabeli gerendavázas parasztházak, harangtornyok, szélmalmok, gazdasági épületek stb.)
Az aznapi végállomás Mikolajki volt, amelyet a Mazúri-tóvidék gyöngyszemének is neveznek.
Az ötödik nap első állomása a Boyen erőd volt, amelyet 1848 és 1855 között építettek azzal a céllal, hogy a lezárja a stratégiailag fontos földszorost a Niegocin és Kisajno tavak között. A II. világháború idején Hitler Farkasvermének egyik kiállása lett.
A következő megálló Gierloz volt, ahol a régió egyik nevezetessége, a Hitler főhadiszállásaként használt Farkasverem romjai találhatóak.
Boyen erőd Farkasverem
Ezt követően a második világháborúban teljesen lerombolt Elblag város következett. A város Hansa stílusú óvárosát teljesen újjáépítették, és gyakran szokták Hansa ékszerdobozként emlegetni egyedülálló szépsége miatt. A Gdanski szálláshely elfoglalása előtt még Malborkba látogattak el a kirándulók, ahol Európa legnagyobb középkori várát tekintették meg. Az építmény különlegességét az adja, hogy bevehetetlen erődként tartották számon.
A következő pár nap Gdansk, a hajdanvolt német, majd később lengyel város környezetében telt. Az 1. napon történt városnézés során az óvárost, a Neptun szökőkutat, illetve a Szűz Mária templomot is megtekinthették az érdeklődök. A rákövetkező napon a Balti tengerpart nevezetességeit szemlélhették meg a túrázók. Itt érintették Sopot városát, amely egyedülálló mólójáról ismert. Ezután pedig Gdynia következett, ahol a már fogalomból kivont, Dar Pomorza nevű katonai vitorláshajót nézték meg. A nap végén a sivatagi adottságokkal rendelkező Slowinski Nemzeti Park volt a cél. A hely érdekességei a 40 m-es magasságot is meghaladó, vándorló homokdűnék.
Sivatagi táj
A nyolcadik nap Kopernikusz, a híres lengyel csillagász Torunban lévő szülőházának meglátogatásával vette kezdetét. A város nem csak a csillagászról híres, hanem a gótikus és reneszánsz épületekkel teli belvárosáról, és a lengyel mézeskalács készítésben betöltött központi szerepéről is. Torun után Biskupinba folytatódott az út, ahol egy skanzenben a régészeti kutatások eredményeként az ószlávok, őslengyelek életével lehet megismerkedni. A nap végeztével Gniezno, Lengyelország első fővárosa következett. Itt, többek között a II. Világháború után újjáépített monumentális, gótikus székesegyházat tekintették meg az utazók.
A kilencedik nap Poznanban indult, ahol a helyi nevezetességekkel ismerkedhettek meg a kirándulók. Poznant elhagyva a neogótikus Kórniki várkastélyba és díszkertjébe látogattak el. A várkastély körül mintegy 3000 fajtából álló növénnyel nagykiterjedésű díszpark található. Tovább utazva Wroclaw következett, a város 2016-ban elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. A fő tevékenység itt is a város nevezetességeinek megtekintése volt.
A tizedik napon Lengyelországot elhagyva a csehországi Olomutz következett. A városközpontban több kellemes hangulatú tér található. Jellegzetes műemléke az alamóci érseki székesegyház, a Szent Vencel dóm, ahol 1469-ben a cseh és morva nemesség egy része Mátyás királyt cseh királlyá kiáltotta ki.
A rövid Olomutzi tartózkodást követően Pécs lett az úticél, ahová a kora esti órákban érkezett vissza a társaság.
Mindent összevetve a túrán résztvevők egybehangzó véleménye szerint kellemes időtöltés volt, ami a jó szervezésnek és sok érdekes látnivalónak köszönhető.
A résztvevők
Készítete: Háhner Péter